és szeress. imádj. adj meg mindent nekem. sose mond hogy nem. úgy ugrálj ahogy én fütyülök. én legyek az egyetlen, a legszebb, a legjobb számodra. Igen ezt akarom. Gyere gyere gyere. mind1 kivagy, elhitetem hogy énis szeretlek. Duglak ha kedvem van. mondom is néhányszor, hogy szeretlek, ha már nagyon feltünő lenne az álca. És játszom a szerepem. Majd amikor a legkevésbé várnád kijelentem ho vége és még arról se mondok igazat hogy miért. Igen, gyere gyere te buta naív gyermek. Segítek felnőni. Segítek megmutatni hogy a szerelem mennyire semmti nem jelent. Gyere gyere. Majd én megmutatom neked. Hiszen én már megtanultam. Én már túléltem. Látod itt vagyok. Majd te is ilyen leszel. Hiszen ez az ÉLET. Hazugság és nincsenek tiszta érzelmek. Gyere, gyere, gyere.
reggeli depresszió:/
Kinyitom a szemem. Mi az első gondolatom? Hát ő... ki más lenne?:( Azon agyalok állandóan hogy mégis miért hazudott nekem ennyi időn át és miért hittem el hogy szeret miközben az is csak hazugság volt. Ki számodra a tökéletes? És én miért nem vagyok az?:/ A megcsalás- elhagyás máshol miértr megbocsájtható, nálunk pedig a hiszti a legnagyobb bűn. Nem értem. Már megint nem értem:)
válozás? javuló állapot? csak látszat?
Nemtudom. Azt tudom hogy elolvastam a bejegyzéseimet és elgondolkodtam azon, hogy egy olyan dolog miatt szenvedek ami egyáltalán nem biztos hogy létezett valaha. Azért a kapcsolatért sírok ami talán sose volt igazi párkapcsolat inkább egyoldalú imádatt. Nem tudom eldönteni. Azt tudom hogy egy olyan ember után, aki ilyenbe hazudik nekem és hagyja hogy ennyi ideig szenvedjek, ennyiszer akarjak meghalni, na én olyan ember után nem hiszem ho fogok futni.
Sajnos még szeretem. Ezt annyira könnyen nem fogom elfelejteni. Hiányzik. másfél évnyi szereelm. Nem kis dolog pláne, az én naív világomban. Nem így kellett volna lezárni. Meg kellett volna mindent beszélni és sokkal könnyebb lett volna. na de mind1. vége van.:)
összegzés. tanulságok.
HAZUDNI KELL! Igen, hazudd ho szereted, hazudd ho jó lenne együtt lenni, hazudj a csókban az ölelésben és minden pillantásodban. HAZUDJ BAZDMEG HAZUDJ!! Így sose fogsz koppani, és így sose kell átélned azt, amit én ezen a héten. Hát ez van. Ez az ÉLET. Nincsen őszinteség. bármikor jöhet az a bizonyos szó. Szeretlek.... hahaha. Már csak nevetek azon ho bevettem. kétszer is:O
és rólam bárhogy döntesz Én csak nézlek majd és tényleg köszönök mindent
A képeket már széjjeltéptem régen
De ha lehunyom a szemem én látom magam előtt
Minden mozdulatom, minden emlékem
Én felejtenék, hát adj hozzá erőt
Kérlek adj erőt hozzá. Kérlek. vagy legalább egy értelmes magyarázatot. de ez így kibaszott nehéz. Még mindig szenvedek. Igen még mindig "sajnáltatom magam". Még mindig hisztizek és még mindig nem tudtam elfogadni a kamu idegesítő dumákat. SAJNÁLOM. DE BASSZAMEG MIÉRT NEM KAPOK MAGYARÁZATOT???? LEGALÁBB TUDNÁM MIT BASZTAM EL?!:( és nem azt kapnám, hogy semmit. Mert ez nem igazság. Valamit csak csináltam amiért kidobott:S Igen tudom hogy alapból más voltam, mint aki valójában vagyok sőt azt is tudom hogy nem nomális dolgokat csináltam DE BELÁTTAM ÉS MEGVÁLTOZNÉK ÉRTE!! Ez miért nem elég?:O Mi kell még? Mit tudok még tenni? Mit kell még megtennem azért hogy újra azt mond ho : szia pocok, én is pocok, naa pocok vagy éppen "pattanj fel". MIT??? Esküszöm megteszem még ha a legnehezebb dolo a világon akkor is. csak Veled lehessek és újra ezeket a dolgokat halljam Tőled.
Jaaaah és mielőtt valaki még1x elmondaná hogy lépjek túl és jön jobb. NEM NEM JÖN JOBB. NÁLA JOBB NEM JÖN MERT NINCS. És ha lehet többet ne hangoztassa nekem senki ezeket a bölcs szavakat mert sarkonfodulok és otthagyom. Csak gondoltam előre szólok nehogy sértődés legyen. Ennyi. Elegem van. Kibukok. Nem adok két hónapot és teljesen kikészülök és már nem lesz szükség cián kapszulára, ollóra, késre, kötélre sőt még szén-monoxidra sem. magamtól halok bele ebbe a fájdalamas tehetetlenségbe. Most mondanám a "bölcseknek" hogyha majd ők is átérzik kiváncsi lennék mit tennének, de nem. nem kívánom ezt senkinek. Még az ellenségeimnek sem. SENKINEK. Ez kibihatatlan. És basszus ma van egy hete ho szakitott. Ma egy hete mindennap sírok és szenvedek és futok utána. Ugye milyen jó? Fantasztikus mindennap látni Őt aki a tökéletesség megtestesítője számomra és nem lehet az enyém. tegnap amikor levette a pólóját a koncerten JÉZUSOM. Annyira imádom minden porciáját. Vagy amikor láttam ahogy az ismerőseivel van.Vagy ahogy a buszon poénkodtak. Annyira hiányzik:( És most szünet lesz. 4 nap tömény sírás és szánalmas magyaráézkodés a rokonoknak hogy miért szakitott velem. De mit mondjak ha igazából még én sem tudom?:O Annyira nincs kedvem ehhez. legszivessebben bezárkóznék egy házba és ott élnék magányosan amig nem jön a csodálatos halál ami megszabadít a fájdalomtól.
Nem jó ez így. Komolyan, gondoljunk csak bele.
Volt egy fiú akit nagyon szerettem/szeretek. Mindent megtettem amit kért. Sose mondtam semmi kérésére hogy nem. Ott voltam amikor kellettem. Bármit lemondtam csak hogy vele lehessek. És egyik este mint derült égből villámcsapás SZAKÍT. Hogy tudnék én ezek után valakiben megbizni? Hogy tudnék én ezekután bárkinek szeretet adni? Hogyan? Félek hogy megint ez lesz. Hogy megint csak egy rongydarab leszek ami jó akkor amikor használható de a többi időben csak férre van dobva a sarokba és amikor elszakad vagy bekoszolódik kivágják se szó se beszéd, meg se nézik hova csak tűnjön el és ne lássák, ne is legyen közük hozzá soha többé, hiszen csak teher az emberek életében. Ez vagyok én. Egy rongy. Semmivel nem vagyok több. talán annyival hogy a rongynak nem fáj ha kidobják.Igen, belátom csináltam hülyeségeket de soha nem csináltam olyat amit ne lehetne megbocsájtani. Szerettem mindig minden nap minden percben tiszte szívemből. Ennyi ennyi ennyi ennyi. Mindig csak ennyi. Jahmeg mind1. Csa ezeket tudom mondogatni mert már nem tudok többet. Egyszerűen nem bírom felfogni.
ez már sok. nagyon sok.
Már nem bírom ezt. Nem tudom mit csináljak. Igen, tudom minden bejegyzésemben minimum 100x megkérdezem de csak azért mert TÉNYLEG NEMTUDOM. Ülök itt tanácstalanul és nézek ki a fejemből. Azon agyalok vajon hogyan tudnám neki bebizonyitani hogy megéri velem lenni:S Áh mind1. Nézzük a jó oldalát! Egyre többet írok ide..-.-
senkim sincsen.
Egyik bejegyzésemben írtam hogy mindenem megvan. Hirtelen pár nap alatt ez a "minden" elszállt. Először is aki a legfontosabb az életemben kijelentette hogy nem akar többet velem lenni. Szombat óta, minden délután sírok. nem bírom feldolgozni. Erre jött még az, hogy anyukám és apukám teljesen elfordult tőlem. Beszélni se beszélnek már velem. Barátaim életéből pedig teljesen kiesek. Hiszen eddig ők élték a saját életüket és én már nem férek bele. Egyszerűen egyedül vagyok
Mit csináljak? ANnyira szeretném kitörölni Őt. Annyira de annyira. De gyenge vagyok. Minden percben csak rá gondolok.Hiányzik és nem tudok mit csinálni. Enni sem bírok. Hányingerem van mindentől. A fizikai fájdalamról meg már ne is beszéljünk. Iszonyatos amin most keresztül megyek és nem értem miért dőlt minden össze körülöttem. Nem tudom elképzelni hogy mit csinálhattam ami ennyire szörnyű volt. Egyszerűen nemtudom. Egy hét alatt elvesztettem mindent amim volt. És a legjobban az fáj hogy Őt is. Miért hiszi mindenki azt hogy csak hisztizek?:( Nem hisztizek. tényleg fáj. és tényleg nem értem. Mit csináljak??
most már utál is.
Elértem hogy még mélyebbre ásson a szívében. Utál mert elmondtam az érzéseim és azt hogy nem bírok már élni. Utál mert feladom és tudja hogy ha közvetve is, de Ő az oka.És nem azért mert szakított. Hanem azért mert nem bír adni egy esélyt hanem csökönyösen nemet mond. Esélyem sincs már arra hogy boldog legyek, hiszen folyamatsoan úgy érzem hogy én vagyok a rossz aki minden elbaszott és ezzel a gondolattal kell élnem. 17évesen. 17évesen kaptam egy ekkora nagy pofont és igen előttem az élet. De mit ér azaz élet amit úgy kell élni hogy utálod önmagad? Ráadásul nem mondhatom többet Neki hogy Szeretlek. Nem csókolhatom meg. Nem ölelhetem át. Régen utáltam ha csak szimplán aludni akart. nemtudom élvezni sem értékelni. most fél karomat odaadnám hogy Vele aludhassak vagy csak szimplán vmit csinálhassak Vele. Bármimet odaadnám érte. Hiszen számomra Ő a minden. az életem. Az életem értelme. És eltelhet akárhány nap, hét, hónap vagy akár hét Ő örökre a szívembe marad. Soha nem fogom azt mondani hogy : Nem szeretlek. És megigérem örökre várni fogok Rád. Szeretem. Szeretlek.
MIÉRT?
Mivel érdemeltem ki ezt?? Annyira szerettem. Miért kellett elveszítenem??? MIÉRT????????????????? Valaki könyörgöm mondja már meg:'( Nem bírom ki. Látom és már fel kell fognom ho ő nem tartozik hozzám. Már semmi közöm nincs ahhoz hogy mi van vele. Nem megy:( Nemtudom elfogadni. Nem nem nem nem. Pedig próbálom. Megpróbáltam. Nem ment. Nem tehetek róla. Minden percben sirok vagy magamban vagy ki is adom de mindig:'( Ez szörnyű. Nem megy:'( Kérlek Máté. ha olvasod. Könyörgöm adj még egy esélyt. KÖNYÖRGÖM:'(
csak jön jön jön és jön
csak jönnek az emlékek. az érzések. Minden scak jön. És nem akar elmenni. Miért nem jön Ő???? Ő miért nem jön? Sírok mint egy ovis akitől elvették a játékát. Ő miért boldog?? Igen örülök hogy boldog de én miért szenvedek??? Miért?? Én miért nem lehetek boldog? Miért kell minden percben sírnom. még ha nem is kivül de belül minden pilllanatban sírok. de Őt ez nem hatja meg. nem érdekli. Ő BOLDOG. Már nem szeret. Neki jó így. De miért jó így? Velem miért nem lehet jó? ÉS MIÉRT FÁJ EZ ENNYIRE????????????????????? Annyira szörnyű. Komolyan mondom inkább vert volna félholtra valaki minthogy ezt átérezzem. Érdekes az előző bejegyzésben még azt írtam hogy nem akarok meghalni. Most meg legszivesebben már azonnal azt mondanánm nesze itt az életem vidd el tied én már nem tudok mit kezdeni vele. Nélküle nem megy. Nagyon nagyon nagyon fáj:'( Valaki segítsen. Valaki lőjjön fejbe. Az való nekem. Azt érdemlem. Szenvedek pedig én tehetek róla. Ha aznap este nem baszom le. Ha aznap este be tudom fogni a számat. basszus még most is Vele lennék. A világ legnagyobb szerencsétlene vagyok. Gyűlölöm magam. Esküszöm hogy soha nem utáltam semmit ennyire mint magamat.Komolyan valaki segítsen és végezzen velem. Szánalmas vagyok. Szánalmas és szerencsétlen. De csak Őt szeretem. Csak ez a fájdalom szünne meg. Csak ez és már olyan könnyű lenne. De nem nem fog:( nem fog visszajönni és én sem tudom már visszaszerezni. Elvesztem és elvesztettem. És igen önsajnálat. mert FÁJ BAZDMEG KIBASZOTTUL!!!
talán túl naív vagyok...?
Nem értem. Szeretem és nem lehet velem? Miért nem? hiszen a legszebb dolgot adom neki amit csak tudok. csodálatot. Szeretet. Hűséget. miért nem kell neki? Miért taszítja el? Miért nem ad egy utolsó esélyt. Jó igaz. Sok utolsó volt már. Sose láttam be. Mindig üres ígéretek voltak. de miért pont Most kellett belátnom? Amikor már késő???? Miért vagyok ennyire szerencsétlen:(
Továbbá azt sem értem miért nem vágott pofán vagy dobott el erővel magától vagy miért csókolt vissza, ha utána két másodpercel a szemembe mondja ho nem szeret. Miért??? Hogy lehet csókban hazudni. Hiszen én éreztem a szenvedélyt, az érzelmeket. Akkor most mi van?? Már ez is a képmutatásról szól? Már ezt a tiszta dolgot is be lehet mocskolni?
Életemben nem voltam ennyire magam alatt. Totál kikészültem. És igen a hiánya is fontos de még fontosabb ez a csalódás az emberekben. Fel kell nőnöm.:( Nem lehetek örökké a naív ártatlan kislány aki mosolyog és semmit nem ért és eltakarja a szemét a rossz dolgok elől.
Tovább kell lépni. Az idő majd segit. Már ne is haragudjon senki. DE TI TUDJÁTOK HOGY MIT BESZÉLTEK???? hogy lépjek tovább ha még mindig szeretem??? Ha olyan okosak vagytok legalább ezt is mondjátok meg. Én is tudom ezt modnogatom magamba hogy tovább kell lépni. de ennél több nem megy. Meg az idő segít. másik okos hozzászólás. NEM NEM SEGÍT. mindennap látom mindennap gondolok rá. Másfél éve szeretem. Igaz megszakadt a kapcsolat de akkor is szerettem. Ezen semmiféle idő nem segít. mindenhez fel kell nőni. A szakitáshoz is. És nem agyilag kell felnőni. nem. Érzelmileg. Én még nem áltam készen se most se akkor amikor először szakitott. most nem akarok meghalni. nem fogom vagdosni magam stb. Egyszerű a felfogásom. Bizonyitás. Bebizonyítom hogy aki vagyko az nem az akivel ő járt. Más ember vagyok. Felvettem egy álarcot és mikor kimondta az leesett. De nem hiszi el. Nem baj. Ha nem hisz a szavamnak, majd hisz a szemének:) Ez életet. Ez és semmi más. Be fogom bizonyitani. mosolyogni fogok mégha belül örjöngök és sírok akkor is. Mert Ő fontos. mert Ő tökéletes. és még sorolhatnám.
Érzelmi kitörésem ezennel véget ért. majd jelentkezem:)
valaki
valaki könyörgöm találjon meg és szedjen össze és adjon erőt. és értesse meg vele ho szeretem. valaki kérlek nemtudom ki nem tudom mikor de értesse meg vele ho megváltoztam. könyörgöm
vége van.
Ennyi volt. vége. Elvesztettem. Nincs többé. Másodjára is elbasztam. Elvesztettem Őt kait szerettem és akiért éltem. Innentől kezdve egy új ember leszek. Megváltozom. Jobb leszek
nem tudom mi a címe...
Nincs már kedvem semmihez. Elszállt az a maradék kis erőm is. Hazajövök és komolyan mondom az életkedvem még az addiginál is kevesebbre csökken. Behuppanok a gép elé és bambulok. Semmi értelmem nincs. Vagyis biztos van de mostanában már nem tudom hogy mi.
Mit kezdjek magammal? csak Neki élek... Ő hajt. ő mozgat. ő a remény és valójában ő Minden. Igazából hülyén hangzik, de lefekvés előtt mindig arra gondolok hogy ha felkelek láthatom:) És ettől tudok elaludni. Hihetetlen amit iránta érzek. Ő a tökéletes.
Holnap jön a Nagy Utazás. Jaj alig várom. 3 óra... reggel 7kor indulás... Wáwáwáwáwáwáwá ráadásul női gondokkal bajlódok:) Hmmm milyen jó nekem. Nincs kedvem semmihez. Legszivesebben egész álló nap az Ő karjai közt fetrengenék és aludnék és gyönyörködnék benne. Óóó számomra ez a tökéletes nap. Szeretem Őt. Szeretem Őt. Szeretem Őt.
Miben hiszel?
ma egy fantasztikus zenekart találtam. Fekete teve. Hihetetlen módon levett a lábamról. A szöveg. a zene. a hang. MINDEN. Kifejezi az érzéseimet. Lenyűgözött.
Szövegrészlet:
Talán nincsen véletlen
Te is itt vagy mellettem
Pedig milyen messze voltál egyszer rég
Talán meg van írva fent
Hogy majd mi ketten itt lent
Megértjük majd egymást egyszer még
igen. igen. ez vagyok én.
Alkotói válság. Nemtudok mit irni. Nem megy. Nincsen olyan gondolatom ami megrázott volna. Nincsen olyan ember aki kiváltott volna belőlem vmi érdemlegeset. Nincs semmi. Most írnék a péntekemről. De szánalmas lenne. Ezért inkább nem. Gyülölöm és szeretem ezt a nyugalmat ami most a fejemben van. Kell is meg nem is. Ijesztő de mégis megnyugtató. igen igen ez vagyok én az ambivalencia megtestesítője. Köszönöm.
már nem kellenek álmok.
Meg vagyok elégedve, azzal amim van. van családom. van Ő. és van az a pár Ők. És ez szerintem elég. hiszen nincs okom panaszra. A jegyeim is nagyon jók. Egyre közelebb kerülök az ELTE-hez. Miről kellene még álmodni? Hiszen mindenem megvan. Igen. meg van mindenem. De egy valami hiányzik. Az önbizalom. Erről álmodok én. Egyszer úgy elmenni akár egy ember mellett is hogy nem érzem magam szarnak. Nemtudom. Nemtudok ezen változtatni. De iszonyatosan rossz érzés mindenkivel szemben kicsinek. elnyomotnak. esetlennek. bambának. érezni magam. Nem tudja senki hogy milyen ez, amig úgy istenigazából át nem élte. én már sajnos elég sokszor átéltem. Na de mind1. Nem panaszkodok. hiszen már felsoroltam hogy mi mindenem van. Nyílván ez kis hiba még nem okoz világvégét.
Nehéz úgy egy közösséghez tartozni, hogy nincs önbizalmad. Az önbizalom nem csak abból áll hogy mer vki beszélgetni másokkal. Sokan azt mondják, hogy miaz hogy nekem nincs önbizalmam, hiszen én bármikor oda megyek egy sráchoz beszélgetni stb. Hát igen. De ez nem az önbizalom. Hanem csak szimplán szeretek új embereket megismerni. Olynakor nem gondolok arra hogy vajon beégek e vagy nem. Viszont, nem merek visszaszólni ha valaki megbánt. Képtelen vagyok rá. Leblokkolok. Nem tudok visszavágni. És ez itt a baj. Hogy nem védem meg magam. AKárki akármit beszól, megaláz stb. Úgy teszek mintha elengedném a fülem melett, de közbe belül iszonyatosan fáj. De tartani kell a látszatott hogy mintha leperegne rólam. Hiszen, ha aztmondom gyáva vagyok és ezért nem szólok vissza, akkor még jobban ki leszek téve ilyen támadásoknak. Nem baj. Hiszen nem sokára minden jobb lesz.
Nálam ez az önbizalom hiány nem abban mutatkozik meg ho jaj csúnyának érzem magam stb. Egyszerűen csak nem merek kiállni magamért. Mondjuk az is érdekes hogy Érte ill. Értük meg bármikot kiállok. Nem értem magam. Biztos a baj abban van ho "elvont" vagyok. már nem azért de sztem rohadtul nem vagyok elvont. És ha vki ezt gondolja rólam kérem magyarázza is meg. Köszönöm.
Eee ma kiszámoltam a pontjaimat az egyetemre és majdnem rosszullettem.:) Ha most mennék (426 a ponthatár) Kitünő (5ös igaz 80-85%-os) érettségivel, egy 4essel az évvigikbe. Egy nyelvvizsgával még mindig csak 425 pontom van:O Nem értem miért:S Hogy lehet ennél jobbat kihozni magamból?:O Ááá mondjuk ráérek aggódni ezen majd akkor, csak azért még is csak bosszantó:(
Na de megyek aludni:) Pááá
közkívánatra:)
Folytatom ezt a szörnyűséget, csak neked, te elvont művészlélek:) Igen, erőt adtál vagyis hogy mondjam te hoztad ki belőlem ezt a bizonyítási kényszert, hogy már csak azért is.
11kor felkelek.fetrengek. bekapcsolom a tv-t.persze semmi érdekes nem megy. Leülök netezni. Megnézem a szokásos IWIW-MYVIP dolgokat. Most meg gondolkodok. Vajon mit kéne most csinálni? Tanulni? Áh minek. Jól állok. Feküdni? Unalmas... Így maradok a netnél és az olvasásnál:) Milyen kultúrális lény vagyok... Beszélni kéne Vele(L) de ő most tanul nem zavarom. Majd este:) Nem tudom mit kezdjek magammal. Amikor élni sinsc időm annyi mindent eszembe jut hogy kéne csinálni de most ho itt az alkalom, a lehetőség. Egyszerűen semmi nem jutb az eszembe. Itt van a festés. Iszonyat régen festettem. Talán akkor ültem le igazán komolyan amikor szakitott velem. Ezt használtam arra hogy eltereljem a gondolataimat. És be kell látni, életem legjobb képei születtek. Egyik azóta is kint van Portugáliába a többi meg itt van nálam és nagy becsben vannak tartva:) Nem nagyon segítettek lelkileg. Ugyanúgy megmaradtak bennem a szép emlékek. A legrosszabb időszak az volt, amikor elkezdődött az iskola. Amikor már mindennap láttam. Iszonyatos votl de még midnig nem a leges legrosszabb. Az az volt, amikor megláttam azzal a lánnyal akivel akkor együtt volt. Wáááá. Sose fogom elfelejteni azt amikor megláttam. Mind1 nem is akarok emlékezni rá. Szrörnyű volt. Vigasztal az, hogy visszajött. Rájött hogy engem szeret. Ennél több nem kell:) Érdekes. Akárhányszor írok valahogy mindig Ő is belekerül.Őszintén szólva, minden gondolatomba benne van:$:)
Na de most megyek. Keresek vmi iszonyatosan izgalmas elfoglaltságot. Vagy csak szimplán lefekszek és nézek ki a fejemből=)
A szörnyűség most befejeződik. De majd folyt. köv.
Az élet egy csoda, de hogy jutunk oda...?
Az életben mindig csak előre, mosolyogni, játszani stbstb.. unom ezeket. Miért mosolyognék akkor, amikor sírni van kedvem? Miért játszam az életet? nemértem ezeket a bölcs megszólásokat. Nem fogok mosolyogni mindenen. Belegondolok hogy régen, hittem abba hogy egy mosollyal mindent meg lehet oldani. Szánalmas. Nem futok el a problémák elől és nem leplezem mosollyal. Sokkal rosszabb ha elfojtod magadban. Önmagunkat és a lelkünket pusztítjuk el ezzel. Sokkal jobb kimondani,. kiordítani, kisírni mint magunkba tartani és örlődni. Nem tagadom nem egyszer vezettem le ezeket a feszültségeket nem éppen a legmegfelelő módszerrel (pl:vágdosás). Igen megnyugtatott. Nemtudom miért de lenyugodtam. Aztán rájöttem hogy nincs értelme. Azóta ha ideges vagyok inkább ordítok sírok de nem teszek kárt magamba. Meg kell találni azt a bizonyos "arany középutat". Nehéz, de most úgy érzem megtaláltam. Ez nem azt jelenti hogy nem szeretek mosolygni, meg ha vki megbánt rögtön neki esek. Imádok mosolygni és nem szoktam neki esni embereknek.
Ma egy fantasztikus napon vagyok túl: Tesi Angol Töri-Töri na de ami utána jön, Plááza, Korzóó... na azért... kicsit vagány:) Utálom mind a kettőt. Akármit veszek két nap mulva max egy hét (amikor már akciós termékké vállik Muhaha)... ugyan azt látom minden második 13-14 éves "emón". ÓÓ ott rugnám őket ahol tudom. mit képzelnek ezek magukról? Nevetséges. Hogy maradjon egyedi az ember, ha már MINDEN tömegtermékké vált? Már azon is gondolkodtam hogy magamnak fogok tervezni pólót és textilfestékkel megrajzolom. Nem is hülyeség. Olyan biztos nem lesz senkin.:)
A Címre visszatérve. Az élet számomra tényleg egy csoda. Sose fogom megérteni. De nem is akarom. Így jó. Elvagyok a magam kis világába. Néha néha beinvitálok egy két embert van aki csak jön és megy van aki bérlettel rendelkezik és van aki örökre benne marad, ha más nem, az emléke. Az emlékek... hmm.. Mennyi sok szép és rossz emlék. És itt felmerül egy számomra megint nagy értelmetlenség. "mindig csak a szépre, jóra emlékezz". Mégis miért? Ha bennem a rossz marad meg, akkor az. Nem fogom elfelejteni, mert tanulok belőle (najó pl Belőle nem tanultam, de megérte mert most boldog vagyok.) És most egy olyan közhely amivel egyetértek "Ami nem öl meg az erősít". Ez mennyire igaz. Vegyük Őt és ezt a nyarat. Egész életemben nem sírtam annyit, mint ezen a nyáron (2009). Szörnyű:( Mindig az emlékek. És érdekel a szép emlékek miatt sírtam. Amiatt, hogy mennyire jó volt vele lenni és hogy mennyire szeretem. Na ezért emlékezzek én csak a jóra? Köszi nem:) És amúgy ilyenkor csak a rossz dolgok viggasztaltak. Bár nem nagy sikerrel. A nyárnak annyi haszna volt hogy megtanultam egy két nagyon fontos dolgot. Például, Soha Soha Soha többet ennyire ragaszkodni, megnyílni, bízni, szeretni vkit nem szabad. (najó megint magamnka mondok ellent, mert ugyanúgy szeretem, de tudom nem kéne de mind1.) A másik, nem szabad csak azért járni valakivel mert egyedül vagy és szenvedsz, de belül nem zártad le azt aki miatt történik. Nagyon csúnyán és mélyen meg lehet ezzel bántani embereket. A harmadik pedig az, hogy soha nem szabad magunkba kárt tenni, csak azért mert épp szomorúak vagyunk (ez még enyhe kifejezés). A nyár tehát nem ölt meg, mint láthatjuk, de nagyon megerősített. És érdekes, de ha Róla van szó, én még mindig az a naív, kimondhatatlanul szerelmes, sebezhető kislány vagyok mint amikor először voltunk együtt. Nem tudom miért. Komolyan, szerintem elvarázsolt vagy nem tudom de ez már nem normális.:)Vagy csak ez az igazi szerelem? Igazából Nála érzem ezt először. Amikor megláttam, rögtön jött az a bizonyos szikra, bizsergés. A többi barátomnál, meg csak vártam hogy jöjjön már jöjjön már és a végén már szerintem, így visszagondolva csak bebeszéltem magamnak. Érdekes. Mi fogott meg benne? Nevetséges. Nem tudom megmagyarázni. Ő maga. ahogy van. "ámblokk". Annyira jó érzés hogy azt nem lehet leírni. Imádom szeretni.(eee)
Végezetül:
"...nincs járható út, elnyel a mélység. valami van ami visszahúz."
este van, este van, ki-ki nyugalomban...
Na én nem nyugalomban, hanem unalomban vagyok. Legszivesebben már az ágyikómban aludnék,de még megvárom ho Hívjon. Hogy mit is csinálok unalmamban? egyszerű a válasz. Azt, ami megnyugtat. Zene és Töri. Mivel már megvolt a hivatalos "pizsifellövés" zenét már nem tudok hallgatni, viszont törizni hál'istennek tudok=D A drága iwiwnek és kvízpartnak köszönhetően. Az ember azt hinné hogy a gép előtt töltött idő haszontalanság. Az ilyen embereknek üzenem, hogy én, aki azért töriben eléggé tájékozott, rengeteg új dolgot tanultam meg. Szóval, megint megbukott a konzervatív, szűklátókörű, magukat okosnak bölcsnek és művésznek hisző emberek elmélete.Másfél év múlva vár egy új világ. Egy új hely, ahol végre más emberekkel leszek, azt csinálhatom végre amit akarok és a legfontosabb,hogy épp elég messze leszek ettől a "csodálatos" várostól. Hmm milyen jó is lesz. De addig is minden reggel műmosoly. Minden reggel játszani azt a szerepet amit az emberek elfogadnak(úgyahogy). Nem nemigaz, már nem is játszom meg magam. Na jó ritkán. Mert szar egyedül lenni. De mostmár törekszem arra, hogy az emberek úgy fogadjanak el, amilyen vagyok. JÓVICC. sose fognak. Itt legalábbis nem. Nem baj. A héten befestettem szépre a hajam ami rikít majd a sok szürke elme között. Be szép is lesz az. Majd meg a susmuss a mutogatás a kibeszélés a kifizikázás. Komolyan néha már várom és ha nem jön hiányolom. Vicces. Rájöttem, hogy jobb is hogy egyedül vagyok. Én nem akarok ide kötődni. Itt van nekem Ő meg még pár nagyon pár barát és ennyi elég is. Bőven. Minek kötnék újabb komoly kapcsolatokat ha másfél év múlva úgyis eltünök?:O Felesleges.
Pár szó az "új világról", pontosan, ELTE-ÁJK vagy ELTE-BTK.
Mint ahogy előző bekezdésemből kiderült, a történelemhez vonzódom fanatikusan. Álmom hogy egyszer egy múzeum vezetőjeként dolgozhassak és olyan embereknek mutathassam majd be tudásom akik kellő mértékű inteligenciával rendelkeznek ahhoz, hogy megértsék mi is a történelem lényege. Az ÁJK azért szerepel a terveim közt, mivel apukám nagy álma teljesülne vele és vmien szinten az én álmaim között is szerepel bár nem az első helyen. Azt fogom megjelölni mindenféleképpen első helyre. Már csak az a kérdés felvesznek-e.
És hogy miért ELTE?:) Egyszerű... Budapest. Elegendő távolság a 'rémálomtól' ééés Ő is abban a városban fog tevékenykedni:$ Nagyon sokat tanulok azért hogy felvegyenek, hiszen nem bírnám ki hogy ne ugyanabba a városban éljünk. Már csak ezért is sikerülnie kell.És sikerülni is fog.
Nem gondoltam volna hogy ez a blog-írás ennyire megkönnyíti a pici lelkem.Kiírok magamból mindent ami fáj, ami nyomaszt, ami fontos.
valaki azt mondta, ne higgy mert csalódni fogsz...
Hittem azt hogy egy nap nem azzal fog eltelni hogy veszekszünk:( úgy látszik nincs ilyen... Olyan nehéz lenne megbocsátani ha hülyéseget csinálok/mondok de belátom és bocsánatot kérek érte?:O ő sose teszi meg mégis mindig el van nézve:S A francért szeretem én ennyire:( Nem tudom azt mondani hogy nem pedig az eszem azt mondja... Annyira tudom ho nem jó ez így már, hogy nem szabad ezt tovább csinálni.De a szívem mást mond.... Szeretem Őt aki mára már sajnos csak egy eszményitett képmása annak az embernek akibe én valaha beleszerettem... Igen, változott külsőre belsőre...Már rég nem az az ember akibe én annyira beleestem hogy azóta is,több mint egy éve minden nap ugyanazzal a hévvel szeretem, ha együtt voltunk, ha nem. Már nem az a göndör rövidhajú mosolygós laza vicces srác aki "az a szép lány az olaszteremből"-nek hív, hanem egy srác aki a mai fiú-ideál és minden lány odáig meg vissza van tőle. Természetesnek veszi hogy könyörgök azért hogy megcsókoljon, hogy foglalkozzon velem. Miért jutott el idáig?Annyira hihetetlen egyéniség volt egykor. És tényleg nem volt még egy olyan srác mint ő. Most meg nap mint nap full ugyanolyan vasalthajú baseball-sapkás srácok jönnek velem szembe az utcán? HOL VAGY? Hol vagy te, akibe beleszerettem, akiért bármimet odaadnám? Hol? Sehol. Messze. Meghalt. Meghalt szépen fokozatosan. Mindig egyre másabb lett és még mindig változik. napról napra változik. De mit csináljak ha szeretem?:O Amikor belenézek a szemébe még mindig látom azt, akit anno. Ha megcsókolom még mindig érzem azt amit akkor. Igen a repkedő pillangók a gyomorban... azok is megvannak. Akkor mi a baj? kérdezné mindenki. Hát az hogy ezek már csak az emlékek amiktől nem tudok szabadulni:/ Talán ezért ragaszkodok még hozzá. De értse meg mindenki, hogy ez szerelem tetől talpig átjáró szerelem. Minden percet imádok amit vele tölthetek, mert csodálom. Csodálom hogy okos, hogy helyes, hogy kreatív hogy tehetséges. Igen csodálom. Boldog vagyok mert adott még egy esélyt nekem. Kaptam egy esélyt arra, hogy jóvá tegyem azt amit akkor elrontottam. És jóvá fogom. Nem fogom mégegyszer saját hibámból elveszíteni. Nem:) Viszont már nem hiszek a jobban a szebben a könnyebben, nem akarok többet csalódni. Hálát adok azért az egy esélyért amit kaptam. ennél nagyobb boldogság nem érhetett és nem is fog érni. Amikor megláttam hogy felvett újra msn-re. Wááá nem tudja azt senki hogy én akkor mit éltem át. Ő se fogja megérteni soha.
Ezt nem fogja senki megérteni:) Ő egy fantasztikus ember. Még most is pedig változott. Aki megismeri megtudja hiszen rögtön levesz mindenkit a lábáról. Talán ez az oka ennek a változásnak. Rájött ő is arra, hogy milyen hatással van az emberekre és akarva akaratlanul ki is használja ezt. Nem tehet ő róla, hiszen természetes. Csak ezzel megbántja az embereket. Többek között engem is. Attól fáj leginkább a rossz akitől nem várnád. Hiszen mint már írtam nagyon sok támadást kapok. Régen ezeken mindig kiakadtam,sírtam dfe most már nagyjából leperegnek rólam. Viszont Tőle még a legapróbb rossz is hatalmas lelki fájdalommal jár. Ezt sem érti meg szerintem. Végülis természetes hiszen neki nem kellett soha elviselnie a bántást, a kiközösítést, a kibeszélést na meg a csodálatod megaláztatást. Neki nagyszerű és szerető barátai vannak, és ezt minden irónia nélkül mondom. Nekem sose lesznek olyanok és talán ezért vagyok annyira féltékeny rájuk:/Nem tudom... Már semmit nem tudok. Legszivesebben összecsomagolnék, felülnék az első vonatra és mennék oda ahova visz. Nem érdekelne hova csak vigyen. Messze innen. Messze a veszekedéstől, az emlékektől, a hazug emberektől a csalódásoktól és mindentől ami ehhez a rémálomhoz köt:/
Ki ne hagyjam a mai nap fő eseményét a Nő napot. Szerintem ez a leg elkorcsosultabb "ünnepünk" (ezt követi természetesen a Valentin nap) Minek kell drága virgáért kiadni annyi pénzt vagy csokiért vagy akármiért? Miért nem elég egy mondat és némi kedvesség. "Boldog Nőnapot". Ennyi. Számomra sokkal többet jelent virágnál csokinál stb.nél. Nem attól fogom nőnek érezni magam hogy hazafelé menet alig látok ki a virágok közül. Felesleges pénzkidobás. Gondoljatok bele bból a pénzből mennyi de mennyi minden mást vehetnétek. (pl gumit hahaha..). Mindenestere a top5 elkorcsosult ünnep szerintem:
-Nőnap
-Valentinnap
-Húsvét
- Hónapfordulók
-Karácsony.
Ha ma este még történik vmi akkor írok, ha nem akkor nem. Elég hosszú lett^^
gondolataimat most egy szerintem nagyon fantasztikus idézettel zárnám ami ellent mond a címnek de sebaj mert paradoxon:)
"Ember küzdj és bízva bízzál"
Az a bizonyos első bejegyzés.
SZóval először is magamról néhány szó. 17 éves lány vagyok. 11 éve ugyanabba az iskolába járok. Ugyanazokkal az emberekkel élem mindennapjaimat. Boldog átlagos családban élek-többynire-. Több mint egy éve szerelmes vagyok egyetlen egy bizonyos emberbe. Kalandos és érzelmileg hatalmas skálát befutó kapcsolatunk mai napig tart. Nem is gondolná az ember, hogy ennyi mindent képes kibírni valakiért. Hmm ami még fontos a barátok. nem azért mert olyan sok van és jaj így meg úgy fontosak. Neeem. pont ezaz. elvétve akad egy kettő de ők tényleg az igaziak. Általában különbözök az emberektől a világnézetemben, a hozzáállásomban és az érdeklődésemben:) Igen, így elég nehéz egy közösségben élni de eddig még megy. Nagyon sok támadást kapok viszont, olyan emberktől akiktől a legkevésbé várnám. Nagyon sokszor érzem magam egyedül:/ Többször mint kellene. Pont ezért, mert nem nagyon van olyan ember aki képes lenne megérteni:/ Pedig én tényleg általában segítőkész vagyok és szerintem megbízható is, tudtomml még nem árultam el senkit. Ahhoz képest engem elég sokan. na de mind1. Nem vagyok kisangyal belátom. Olyan embereket bántottam akik szerettek és ezért nagyon szégyenlem magam.:/
Hát elsőre ennyi. Nem sokan fogják olvasni szerintem mivel nem kürtöltem világgá. De remélem vki megtalálja és élvezhető olvasmánnyal tudok neki szolgálni.:)