csak jön jön jön és jön

csak jönnek az emlékek. az érzések. Minden scak jön. És nem akar elmenni. Miért nem jön Ő???? Ő miért nem jön? Sírok mint egy ovis akitől elvették a játékát. Ő miért boldog?? Igen örülök hogy boldog de én miért szenvedek??? Miért?? Én miért nem lehetek boldog? Miért kell minden percben sírnom. még ha nem is kivül de belül minden  pilllanatban sírok. de Őt ez nem hatja meg. nem érdekli. Ő BOLDOG. Már nem szeret. Neki jó így. De miért jó így? Velem miért nem lehet jó? ÉS MIÉRT FÁJ EZ ENNYIRE????????????????????? Annyira szörnyű. Komolyan mondom inkább vert volna félholtra valaki minthogy ezt átérezzem. Érdekes az előző bejegyzésben még azt írtam hogy nem akarok meghalni. Most meg legszivesebben már azonnal azt mondanánm nesze itt az életem vidd el tied én már nem tudok mit kezdeni vele. Nélküle nem megy. Nagyon nagyon nagyon fáj:'( Valaki segítsen. Valaki lőjjön fejbe. Az való nekem. Azt érdemlem. Szenvedek pedig én tehetek róla. Ha aznap este nem baszom le. Ha aznap este be tudom fogni a számat. basszus még most is Vele lennék. A világ legnagyobb szerencsétlene vagyok. Gyűlölöm magam. Esküszöm hogy soha nem utáltam semmit ennyire mint magamat.Komolyan valaki segítsen és végezzen velem. Szánalmas vagyok. Szánalmas és szerencsétlen. De csak Őt szeretem. Csak ez a fájdalom szünne meg. Csak ez és már olyan könnyű lenne. De nem nem fog:(  nem fog visszajönni és én sem tudom már visszaszerezni. Elvesztem és elvesztettem. És igen önsajnálat. mert FÁJ BAZDMEG KIBASZOTTUL!!!