Alkotói válság. Nemtudok mit irni. Nem megy. Nincsen olyan gondolatom ami megrázott volna. Nincsen olyan ember aki kiváltott volna belőlem vmi érdemlegeset. Nincs semmi. Most írnék a péntekemről. De szánalmas lenne. Ezért inkább nem. Gyülölöm és szeretem ezt a nyugalmat ami most a fejemben van. Kell is meg nem is. Ijesztő de mégis megnyugtató. igen igen ez vagyok én az ambivalencia megtestesítője. Köszönöm.
már
21
igen. igen. ez vagyok én.
| Szerző:
pocokcicca
| 8:52 pm
0
Szólj hozzá! Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://pocokcica.blog.hu/api/trackback/id/tr121857671
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.