Nyitva az ablakom és hallom ahogy a szomszéd kutyák ugatnak. Nagyon hangosak. Felkavarják ezt a mármár félelmetesen nyugodt estét. Hihetelen ahogy elmennek a napok egymás után. És mindennap a szokásos ütemben zajlik. Nincs változatosság.Nemtudom hogy lehetne többet kihozni az életemből. Érzem hogy vmit kellene csinálnom de még nemtudom mit. Vmit amivel ki tudom fejezni mindazt ami bennem van. Vmit amivel megtudom értetni az érzelmeket amik bennem rejlenek. Vmit kéne csinálni. De mit? Versehez nincs energiám, és már nem tudok újat írni. A szavak hatalma sajnos véges.Festeni meg nem tudom, nem látom értelmét. Csak még egy szeméttel több. Ide most más kell, vmi új.
Kezdem ugyérezni hogy a kreativitásom eltünik. Félek elvesztem a legnagyobb kincsem, hiszen nekem csak ez maradt.ÍGy tudtam csk akiadni a feszültésget. Ha ez is eltünik nemtudom mihez kezdek. Nem lehet hogy mindent elvesztek ami fontos nekem. ez nem történhet meg. Vigyáznom kell rá. Vigyáznoom kell magamra.
Nem akarok még egy olyan hosszu bejegyzést mint a tegnapi. Az nagyon hosszu volt. De mindnet sikerült kiirnom magamból. Kicist megkönnyebbültem mikor felkelltem. Persze nem irtam kimindent. Nagyon sokmindne van amit még ugyérzem ho elkellene mondanom de nem tehetem. De mind1 mostis mint mindig mind1.
Pontosan tegnap ilyenkor kezdtem el ugydönteni hogy alszok.Most ez nem megy. Tul sok minden van bennem ahhoz hogy én lefeküdek aludni. Pedig fekszek az ágyikómban, de mégsem tudom letenni a gépet. Vhogy megnyugtat ho ide irok. Gondoltam, ma lefekszek éjfélkörül aludni, ehhez képest 2:54 van. Normális vagyok?:) Nem hiszem. De kezdem élvezni. Na kezd ragadni le a szemem. Kezdem érezni az álmosságot. Lehet menni kéne:)
Na ennyi volt ez a bejegyzés. Még nem megyke aludni. Még msnezek egy picit.:)
