felemészt ez az idő. képtelen vagyok aludni. sötét van. nem aakrom hogy az legyen. Süssön a napocska. Süssön ahogy csak bír. Legyen 200.000 fok és könyörögjek a hidegért. Kérlek:$ Nagyon elegem van már az esőből szélből viharból.Teljesen tüönkreteszi a nyaram.
Most van az albatrosz érzés. Amikor leszáll a hajóra és mindenki hülyének nézi. Énis úgyézrem hogy hülyének néznek azért mert nem állok be a sorba. De én nemakarok. Fura ez. Mostanában viszont kezdem jólérezni magam a Bluesos délutánokm egkönnyitik nehézkes életem. A csocsó a citromosssör a sajtburger a darts és a társaság mind mind könnyedén feledtetni tudják elcseszett életem.
Várom a reggelt. Legalább akkor ér egy minimális napocskafénye. Bár az semmi.
Jöhetne már a FÉNY. Mely világosságot, megnyugvást, békességet és boldogságot hoz magával.Bearanyozza éltem minden pillanatát és erőt ad ahhoz ho folytassam. Óh FÉNYmerre jársz? Hol vagy már? Várlak én. Várlak. Örökre.
