Szemedet még ott is látom
pedig az úr ott a káosz
S mindenki fohászkodik az angyalához
én is próbálok
de csak érted kiálltok
Nevedet ordítom
de folyton csak visszhangom
Az, kinek válaszát hallom
Hiányzol Máté...
Nem leszek soha többé másé...
Várni fogok rád
hiába fáj
minden percben gondolok rád
S nemérdekel
hogy lehet soha többé nem érlek el...
máj
12
Pokolban
| Szerző:
pocokcicca
| 9:05 pm
0
Szólj hozzá! Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://pocokcica.blog.hu/api/trackback/id/tr831998327
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.