Nagyon sok ága van a művészetnek. Rengeteg. De mégis közös bennük hogy,nem lehet tanulni őket. A művészethez tehetség kell. A tehetséget nem lehet tanitani. A tehetség vagy van vagy nincs de nem lehet utólag megtanulni.Maximum tökéletesíteni.
A jó alkotás nem észből, hanem érzelemből jön. A jó alkotást nem mindig kell megalapozni, hagyni kell hogy az érzelmeink vezessenek minket.
Azért nem szeretnék, hétköznapi ruhákta tervezni, mert tudom, hogy vannka bizonyos szabályok amiket be kell tartani. Vannak korlátok, vannak iratlan szabályok, és sose tudnék kibontakozni. Ezért szeretnék monjduk egy színháznál dolgozni, ahol a jellmezeket tervezhetném meg. Szabadjára engedném a fantáziám és én kreálnám meg egy egy karakter kinézetét. EZ való nekem. Ez a szabad művészet, ahol nincsenek szabályok, ahol nincsenek kötöségek, csak a szabadság és az érzések. Persze nyilván, itt is meg kell felelni valakinek/valaminek,de már sokkal nagyobb teret kapok, mintha hétköznapi utcai ruhákat terveznék.
Mindenkiben ott van a tehetség, valamilyen művészeti ághoz kapcsolódóan. Van amikor ezek csak később, vagy egyáltalán enm bontakoznak ki. Viszont, az hogy valaki leüljön és tanulja hogy mondjuk hogyan kell szinészkedni vagy esetleg énekelni,azt nem tartom tehetségnek.
Persze vannak olyna dolgok, amiket el kell sajátitanunk. Technikák, trükkök stb. De azsem azt jelenti, hogy megtanuljuk a művészetet, hanem hogy fejlesztjük.
