Esik az eső:S
Reggel amikor kinéztem az ablakon hatalmasat csalódtam és ezzel az egész napomra rányopmta bélyegét. Elterveztem, hogy szoknyába megyek ma és tök jólesz meg minden erre annyira elment a kedvem hogy kikaptam egy farmert a szekrényből egy atlétát és így vágtam neki ennek a csodálatos napnak. Iszonyatosan nem volt kedvem jönni ma... Igazából értelme se sok van. Egyedül a törifakt az ami még számít de azon meg úgyis belaszok.
Mostanában általában csak verseket írok ide, mert nincs kedvem leülni és csak ilyen semmi értelme nincsen szöveget írni. Most angolon ülök és mindenki netezik... Én viszont egész életemet a gép előtt töltöm, tehát nem nagyon hat meg hogy most netezhetek... Legalább annyi haszna van, hogy írok ide.
Tesin az értelem megint megnyílvánult... Istenem amilyen emberekkel körül vagyunk véve:| Szókincse kimerül annyiban hogy, höeeeh. Hát gratulálok neki... Igazán megmutatta hogy mennyire értékes tagja a társadalomnak...De miért kell ezt nekünk elviselni? Mert ránk kényszerítik, hogy egy légtérbe legyünk ilyen emberekkel. Viszont ezek az emberek akik ezt ránk erőltetik, állítom két percet nem voltak még velük... MIÉRT? Járjanak az ilyen emberek kisegítő iskolába ahol talán még el is viselik őket. De komolyan... Megkeserítik az életünket. Annyira elveszik a kedvem az iskolától, és az a baj hogy nem kedv kérdése hogy járok e vagy nem.
Már nagyon unom. Nagyon nagyon. És ha netalántán vissza mernénk szólni mit kapunk?? Jahaajj ÖÖheee..-.-
